Aki jezsuita szeretne lenni, először két évig tartó újoncidőt, az ún. noviciátusi időt tölt a rend kötelékeiben. Ez az az idő, amikor az ember begyakorolja magát a jezsuita életbe: az imába, a közösségi életbe, a jezsuita lelkiségbe és eljárásmódba. Ez az idő az önismeret és az intenzív párbeszéd ideje is, elsősorban Istennel és a társakkal.
A novíciusokat egy lelkivezető, a novícius mester kíséri lelki és közösségi élményeik megértésében és elmélyítésében, Ő vezeti be őket a szerzetesi életbe. 
A noviciátus intenzív lelki út, amelynek központjában a 30 napos lelkigyakorlat áll. A noviciátus idejéhez tartoznak más gyakorlatok (probációk) is, melyekben szintén kipróbálhatja magát a novícius: kórházi szolgálat, fogyatékkal élő emberek, hajléktalanok segítése, gyalogos zarándoklat, stb.
A két év próbaidő után a novícius örökfogadalmakkal kötelezi el magát, hogy szegényen, tisztán és engedelmesen követi a mi Urunkat Jézust, és belép az Ő Társaságába.
A fogadalomtétel után a jezsuita skolasztikusnak (tanuló rendtagnak) számít.