A gyakorlatban ez a következőket jelentheti.

 
- előfordulhat, hogy valaki a jezsuitaként kapott feladatai mellett "hobbiként" elmélyül a teológia vagy más tudományág egy-egy területén, vagy valamilyen kisebb társadalmi elkötelezettséget vállal. A történelem során rengeteg jezsuitának volt ilyen ténykedése. De ennek feltétele, hogy a fő feladatot ne akadályozza, hanem inkább segítse ez.
 
- máskor, ha valakinek egyértelműen látszik a tehetsége bizonyos feladatokra, és az is, hogy ezeken keresztül valamiképpen az Isten országát tudja szolgálni, az elöljárók ezt sokszor figyelembe veszik, és úgy kap az illető feladatot.
 
Leginkább általánosan azt lehet mondani, hogy aki egyebek mellett a saját terveiről is lemond belépéskor, és ezt tényleg, szívből megteszi, az később általában visszakapja valamilyen számára is váratlan módon a lehetőséget, hogy adottságait az evangélium szolgálatában kamatoztassa. Lásd. Mk. 10,29-30.